Az üveg rendkívül sokoldalú anyag, a nyílászárókban egyszerre képes ellátni a hőszigetelési, hangszigetelési és betörésbiztonsági funkciókat, sőt ezeken felül a kellemes komfort kialakításában is óriási szerepe van.
Üveg szerepe a nyílászárókban
1. Az üveg hőszigetelése
Ha egész pontosak akarunk lenni, akkor nem üvegről, hanem üvegezésről kell beszélünk. Maga az üveg önmagában nem szigetel jól, de már szerkezeti formában - két vagy három rétegben - már más a helyzet. A hőszigetelést valójában az üvegrétegek közötti légrés, de sokkal inkább az üvegen található lágyfém bevonat biztosítja. Ezt a Low-e (low emission) kifejezéssel jelöljük, ami az üvegréteg belső oldalára felvitt hővisszaverő fémoxid réteg. Egy láthatatlan réteg képes hőszigetelni? Első hallásra furcsa, de tényleg működik, mégpedig a hővisszaverés elve alapján. Enélkül az üveg hőszigetelési értéke kb. háromszor rosszabb lenne, tehát ez a bevonat az üvegezés talán legfontosabb eleme. A hőszigetelést tovább fokozza, ha az üvegrétegek közé nem levegőt, hanem valamilyen nemesgázt, pld Argont, vagy Kriptont töltünk, ez utóbbi már a prémium kategóriás ablakok sajátossága. A gáztöltés, illetve a Low-e bevonat alapesetben része minden korszerű PVC nyílászárónak, természetesen a MARSHALL ablakokban alapkivitelben megtalálhatók.
2. Miben jobb a háromrétegű üvegezés a kétrétegűnél?
A kétrétegű üveg már jó hőszigetelést biztosít. Ha az energia ára kifejezetten alacsony lenne, akkor nem feltétlenül választanánk nyílászárókat háromrétegű üvegezéssel. De sajnos fűteni (vagy hűteni) egyre drágább, ezért napjainkban sokkal nagyobb a létjogosultsága a hőszigetelést fokozó tényezőknek. Az utóbbi években elterjedt az a trend, hogy hatalmas üvegfelületeket hozunk létre az épületeken, de ezt csak alacsony hőveszteség mellett érdemes megvalósítani. Így kézenfekvő, hogy ilyen esetekben háromrétegű üvegezést válasszunk.
3. Mennyi is a hőveszteség?
Érdemes konkrét számokat is említeni a nyílászáró hőveszteségéről, de nem csak a teljes szerkezetről, hanem külön a keret és külön az üveg hőveszteségét is szokás meghatározni, sőt a harmadik érték az üveg távtartójának vonal menti szigetelése. Ezeket az un. hőátbocsátási tényezővel írjuk le, minél alacsonyabb ez az érték (szakmai körökben U érték), annál jobb a hőszigetelés. Tehát egy nyílászáró szigeteltsége esetén beszélhetünk külön az üvegről (Ug érték), külön a keretről (Uf érték), és külön az üveget szegélyező távtartóról (psi érték). Ezek együttesen képezik a teljes nyílászáró hőátbocsátási értékét, amit Uw-vel jelölünk. Nézzünk példát egy kétrétegű, és egy háromrétegű üvegezésű ablak hőszigetelési értékére: 1.) 74 mm-es PVC ablak (123x148 cm), kétrétegű üvegezéssel, kb. Uw=1,3 W/m2K 2.) 74 mm-es PVC ablak (123x148 cm), háromrétegű üvegezéssel, kb. Uw=1,0 W/m2K Azaz esetünkben a háromrétegű üvegezésű ablaknak kb. 30%-kal jobb a hőszigetelési értéke. Ez csak példa, mert az arány még jobb, ha nagyobb felületű a nyílászáró, sőt a háromrétegű üvegek speciális kivitelével (Ug=0,5 W/m2K), és kiváló hőszigetelésű PVC profillal (kerettel) akár az Uw=0,85 értékű (passzív ház kritérium) nyílászáró is rendelhető. A hazai rendeletek szabályozzák a PVC ablak minimális hőátbocsátási értékét új építés esetén. Ez Uw=1,15 vagy attól kedvezőbb lehet, ami szinte minden esetben háromrétegű üvegezéssel valósítható meg. Összefoglalva, a háromrétegű üvegezéssel készülő ablakkal hosszú távon jelentős energiamegtakarítás érhető el.
4. Leggyakoribb hőszigetelő üvegezések
Nézzünk példákat a legelterjedtebb üvegezésekre, két és háromrétegű változatban, a lenti adatok az Ug értéket (üveg hőszigetelési érték) mutatják: Kétrétegű: 4 Float – 16 Argon – 4 Low-e, hőátbocsátási értéke 1,0 W/m2K Háromrétegű: 4 Low-e – 16 Argon – 4 – 16 Argon – 4 Low-e, hőátbocsátási értéke 0,6 W/m2K
5. Az üveg hőszigetelését befolyásoló ’apróságok’ - a távtartó szerepe
Amikor hőszigetelésről beszélünk, szükségszerűen a hőhíd fogalma is szóba kerül. Minden szigetelt felületnek lehetnek gyenge pontjai, ahol a vártnál nagyobb a hőveszteség. Ezekre a pontokra, vagy vonal menti felületekre külön figyelmet kell fordítani, a veszteség minimalizálása érdekében. Az ablak üvegezése esetén az egyik kritikus pont az üvegrétegek közötti távtartó. Ezek legtöbb esetben alumíniumból készülnek, amik nem a legjobb hőszigetelő képességűek, célszerűbb a műanyag/acél összetételű változatokat használni, ezek az un. meleg peremes távtartók. Előnye, hogy az üvegen – főként a kerethez közeli részeken – a páralecsapódás gyakorlatilag kizárható. A páralecsapódás a harmatponti hőmérsékleten, kb. 13-15 C fokos vagy attól hidegebb felületeken jelenik meg, ami a gyenge hőszigetelés miatt, és/vagy az extrém hideg/magas páratartalom miatt alakul ki.
6. A nagy üvegfelületek velejárója
A jelentős üvegsúly kihívás elé állítja a gyártókat, de sokkal inkább a nyílászáró beépítőket, például egy nagy méretű, 4 x 2,2 m-es tolóajtó üvegezésének súlya már közel 300 kg, amit csak speciális üvegdarukkal lehet mozgatni. Amikor nem toló, hanem nyíló szárnyra van szükség, a szárnysúly már sokkal kisebb lehet, ennek maximális súlya 100-120 kg körüli, szélessége ritka esetben lehet több, mint 130 cm.
7. Az üvegezés biztonsági funkciója
Az üvegezés sokoldalúságát mutatja, az eddig említett képességein felül betörésbiztonsági feladatokat is el tud látni. Köztudott, hogy az üveg törékeny, de ha két üvegréteget összeragasztunk egy un. lamináló fóliával (PVB), akkor töréskor a fólia egyben tartja a két üvegréteget, megakadályozva a szilánkok széthullását. A törésbiztonságot odáig is lehet fokozni, hogy az üveg egy pisztolygolyót is képes megfékezni. De maradjunk egy valószínűbb esetnél, ha az üvegezés egy üvegtöréses balesetet hárít el, azaz a kihulló éles üvegtábla már nem sebesíti meg az embert már az is nagy eredmény. Előfordulhat betöréses behatolás is, ezeknél a szempont, hogy minél tovább ellenáll a behatolásnak, annál jobb egy biztonsági üvegezés. Ez alapján soroljuk betörésbiztonsági osztályokba a nyílászárókat, az európai szabvány ezt RC (Resistance Class) névvel illeti. Pld. egy 30 mp-ig ellenálló nyílászáró az RC1 kategóriába sorolható, a 3 perces már az RC2-be, illetve az 5 perces már az RC3 kategóriába tartozik. Ez utóbbi már nagyon magas szintű betörésbiztonságot képvisel, ugyanis a 4-5 perce tartó próbálkozás már annyira hangos, és egyben a betörő számára kockázatos, hogy jellemzően feladják a kísérletet. Nézzünk néhány példát a biztonsági üvegekre: 3.3.1 PVB - 16 Ag - 4 Float - 14 Ag - 4 Low-e: 44 mm, Ug=0,8 3.3.1 PVB - 16 Ag - 4 Low-e - 14 Ag - 4 Low-e: 44 mm, Ug=0,6 4.4.2 PVB - 12 Ag - 6 Low-e - 12 Ag - 6 Low-e: 45 mm, Ug=0,7 4.4.1 PVB Low-e - 12 Ag - 4 Float - 12 Ag - 4.4.1 PVB Low-e: 45 mm, Ug=0,7
8. Az üvegezés hangszigetelő funkciója
Az ingatlanba beszűrődő külső zaj jelentősen csökkenti a komfortérzetet. Nappal még talán nem is annyira, viszont éjszaka, a nyugodt alváshoz elengedhetetlenül fontos, ilyenkor a tolerálható zaj szintje legfeljebb 25 dB értékű lehet. Városi környezetben az utcai zaj 70-80 dB szintű, ami a speciális hanggátló üvegezéssel akár 45-50 dB-lel is csökkenthető, ezzel már garantálható a nyugodt pihenés, még egy forgalmas főútvonal szomszédságában is. Ablakaink alapkivitelben kb. 32 dB szintű hanggátlási értékkel rendelkeznek (2 ill. 3 rétegű üvegezéssel), melyek normál körülmények között megfelelő hangszigetelést biztosítanak. Amennyiben ezt fokozni kell, az alábbi üvegezésekkel lehetséges: 40 dB hanggátlással: 4.4.2 SR - 12 Ag - 4 Low-e (Ug=1,3) 48 dB hanggátlással: 4.4.1 SR - 12 Ag - 6 Low-e - 12 Ag - 10 Low-e: (Ug=0,7) 50 dB hanggátlással: 4.4.1 SR, Low-e - 12 Ag - 6 Float - 12 Ag - 6.6.1 SR, Low-e (Ug=0,7) Amennyiben a fenti hanggátló üvegek közül választunk, akkor már a beépítés minőségére is külön figyelmet kell fordítani, mivel a hanghullámok a tömítetlen réseken keresztül könnyedén bejutnak az ingatlanba. Ezt a hibát küszöböli ki az un. RAL ablakbeépítés, ami teljesen légtömör (résmentes) rögzítést tesz lehetővé.
